A Doors a hatvanas évek egyik legnagyobb hatású, egyben legismertebb amerikai zenekara. A tragikus sorsú frontember, Jim Morrison személyét mind a mai napig kultusz övezi.

A csapatot 1965 júliusában alapították a Los Angeles-i filmművészeti egyetem hallgatói, Ray Manzarek billentyűs, Jim Morrison énekes, John Desnmore dobos és Robby Krieger gitáros. A zenekar egyik érdekessége, hogy sosem csatlakozott hozzájuk basszusgitáros. A jellegzetes hangzásvilág Morrison különleges hangjára és Manzarek orgonajátékára épült.

Kezdetben Los Angeles-i bárokban pár dolláros bérért játszottak, de szerencséjükre ár 1966-ban lemezszerződéshez jutottak.

1967-ben jelentették meg debütáló korongjukat The Doors címmel.
A legenda szerint a csapat nevét egy William Blake vers inspirálta. A lemez azóta is a rocktörténelem egyik fontos mérföldköve: szinte minden szempontból újított az addigi hangzáson. Sőt, debütáló albumuk sikerét és jelentőségét később már nem is tudták túlszárnyalni, bár 1967 és 1969 között hat nagylemezt is kiadtak.

A The Doors első sorban Morrisonról szólt. Karizmatikus egyénisége, botrányai, drogoktól és alkoholtól fűtött vízió már életében legendássá tették. 1969-ben egy Miami-ban megtartott koncert alatt túl messzire ment (a nemiszervét mutogatta a közönségnek) és a rendőrség letartóztatta.

A csapat ekkor majdnem feloszlott, de az igazi válság 1971-ben jött el, amikor Morrison kilépett a zenekarból és Párizsba költözött. A zenekar tagjai utána utaztak, hogy visszahívják, de már holtan találtak rá 1971. július 3-án. A halál oka túladagolás volt.

A The Doors megpróbálta Jim nélkül is folytatni zenei pályafutását, de nem volt értelme.

Jim Morrison legendája azonban tovább élt, és a nyolcvanas években legalább annyira népszerű volt, mint életében. Ezt a jelenséget csak fokozta Oliver Stone 1991-es filmje, ahol Val Kilmer alakította a karizmatikus frontembert.