
A Doors a hatvanas vek egyik legnagyobb hats, egyben legismertebb amerikai zenekara. A tragikus sors frontember, Jim Morrison szemlyt mind a mai napig kultusz vezi.
A csapatot 1965 jliusban alaptottk a Los Angeles-i filmmvszeti egyetem hallgati, Ray Manzarek billentys, Jim Morrison nekes, John Desnmore dobos s Robby Krieger gitros. A zenekar egyik rdekessge, hogy sosem csatlakozott hozzjuk basszusgitros. A jellegzetes hangzsvilg Morrison klnleges hangjra s Manzarek orgonajtkra plt.
Kezdetben Los Angeles-i brokban pr dollros brrt jtszottak, de szerencsjkre r 1966-ban lemezszerzdshez jutottak.
1967-ben jelentettk meg debtl korongjukat The Doors cmmel. A legenda szerint a csapat nevt egy William Blake vers inspirlta. A lemez azta is a rocktrtnelem egyik fontos mrfldkve: szinte minden szempontbl jtott az addigi hangzson. St, debtl albumuk sikert s jelentsgt ksbb mr nem is tudtk tlszrnyalni, br 1967 s 1969 kztt hat nagylemezt is kiadtak.
A The Doors els sorban Morrisonrl szlt. Karizmatikus egynisge, botrnyai, drogoktl s alkoholtl fttt vzi mr letben legendss tettk. 1969-ben egy Miami-ban megtartott koncert alatt tl messzire ment (a nemiszervt mutogatta a kznsgnek) s a rendrsg letartztatta.
A csapat ekkor majdnem feloszlott, de az igazi vlsg 1971-ben jtt el, amikor Morrison kilpett a zenekarbl s Prizsba kltztt. A zenekar tagjai utna utaztak, hogy visszahvjk, de mr holtan talltak r 1971. jlius 3-n. A hall oka tladagols volt.
A The Doors megprblta Jim nlkl is folytatni zenei plyafutst, de nem volt rtelme.
Jim Morrison legendja azonban tovbb lt, s a nyolcvanas vekben legalbb annyira npszer volt, mint letben. Ezt a jelensget csak fokozta Oliver Stone 1991-es filmje, ahol Val Kilmer alaktotta a karizmatikus frontembert. |