"A vilgban - melyet nem teremtett - gy jrkl, mintha az a sajtja lenne. Flig ember, flig szrny, igazbl nem is tudom micsoda, de bizarr s nagyon ideges s Slash-nek hvja magt." - Axl bemutatja Slash-t egy fellpsen
http://www.snakepit.org/
Slash, akinek igazi neve Saul Hudson, az angliai Stoke-On-Trent-en szletett 1965. jlius 23.-n. desapja, Tony fehrbõrû angol, desanyja, Ola fekete amerikai. Kt fiuk szletett, Slash s ccse, Ash. Mindkt szlõ munkja szorosan kapcsoldott a zeneiparhoz. Tony, mint grafikus tervezõ dolgozott. Egy legemlkezetesebb munkja Joni Mitchell 1973-as Court and Spark cmû lemeznek bortja. Ola ruhatervezõknt tevkenykedett, õs ksztett pldul kosztmket David Bowie elsõ mozijhoz, az azta klasszikuss vlt 1975-s The Man Who Fell To Earth cmû filmhez. Apja egyik bartja volt, aki elõszr Slash-nek nevezte a fit.
"Egyfajta lzad stlus hippi csaldban nevelkedtem - magyarzta Slash - Klykknt igen szabadon ltem. Baszdmegezni gy ht vagy nyolcves koromban kezdtem s a szleimnek is gyakran mondtam, hogy basszk meg. Azt hiszem, sokan rmtõnek tartottk ezt..." E szabadszjsggal ellenttben a valsgban Slash igen zrkzott src volt, aki nehezen tudott trsasgban ellazulni "Ez az egyik oka, hogy inni kezdtem. Ha nem ihatok, magamba sllyedek. s persze j is ... szeretek bergni. Ezt a szokst tizenkt vesen kezdtem felvenni. Segt, hogy kibjjak a csigahzambl. Egyszerûen kptelen vagyok jzanon normlisan viselkedni trsasgi krnyezetben."
A fiatalember lete akkor kezdett a feje tetejre llni, amikor szlei hzassga megromlott. Mivel a hetvenes vek elejn sztkltztek, Slash egy ideig nagymamjval lt. Tizenegy ves volt, amikor apja elhatrozta, hogy fival Kaliforniba kltzik. A klvrosi Anglia viszonylagos nyugalma utn Slash nehezen tudott alkalmazkodni az j, izgalmas amerikai krnyezethez. "Amikor megrkeztnk L.A.-be s elkezdtem iskolba jrni, nem illettem a kpbe igazn. Tizenhrom vesen rjttem, hogy beleszarok, nem trõdk tbbet ilyesmivel. s mintegy varzstsre mindenki haver lett, n pedig egyre npszerûbb. Egsz klns volt. Addigra viszont mr engem nem rdekelt ez, mert inkbb szerettem egyedl lgni, kerlni az iskolt s gitrozni ..." Szlei zeneipari kapcsolatai folytn Slash tindzserkorra hatalmas lemezgyûjtemnyt halmozott fl. A rockzenn kvl klnbzõ stlus popzenei lemezeket is gyûjttt. "Mindig is szerettem a zent. Kedvenceim kz tartozott a The Who, Joni Mitchell, a Led Zeppelin, Minnie Ripperton, a The Rolling Stones, Chaka Khan. Tudod a Rags To Rufus cmû nta s ilyesmi. Ez mind megvolt neknk." Annak ellenre, hogy ilyen zenei httrrel rendelkezett, hangszervsrls s a zenetanuls gondolata egyszerûen nem izgatta. Akkor tmadt elõszr ilyen tlete, amikor Steven Adler elõszr mutatott neki egy erõstõhz csatlakoztatott elektromos gitrt. "Steve bedugta a dugt, tkig csavarta a hangerõt s llati hangosan dngetni kezdett rajta. Engem pedig baszottul elbûvlt." Tny, hogy annyira elbûvlte, hogy elszaladt s vsrolt magnak "t dollrrt egy darab ft, amire nhny hrt szereltek" majd alapszintû gitrleckket is vett, mielõtt az egszet otthagyta hazamenjen kedvenc Aerosmith, valamint Led Zep lemezeire gitrozzon. "Akkoriban fogalmam sem volt a basszus- s szlgitr kzti klnbsgrõl vagy brmi ilyesmirõl. Lnyegben azrt vlasztottam a szlgitrt, mert tbb hr van rajta."
Slash 1992-ben felesgl vette Reneè Sulan-t, majd hamarosan elvlt tõle. 1995. februrjban kiadta szlalbumt, Slash's Snakepit: It's Five O' Clock Somewhere cmmel, melyben Matt, Gilby, s Dizzy is kzremûkdtt; 1996-ban pedig Axl-lel val sszetûzsei miatt kilpett a bandbl.

|