A kilencvenes �vek eleje sok v�ltoz�st nem hozott a nyolcvanas �vek k�zep�hez, v�g�hez k�pest. Azok a band�k, akik a nyolcvanas �vtized k�zep�n kezdt�k meg alkot�i tev�kenys�g�ket, ekkorra m�r kiteljesedett �letm�vet hagytak maguk ut�n, illetve p�lyafut�suk meghat�roz�, fontos albumait tett�k asztalra.

A hagyom�nyos heavy metalban tov�bbra is az Iron Maiden, Judas Priest, Black Sabbath, az Accept, Running Wild, Helloween volt a legkedveltebb, albumaik vil�gszerte hatalmas rajong�t�borokat toboroztak.

Mivel rengeteg banda alkotott ekkor ,az eddigi kronol�giai felsorol�st�l elt�r�en ink�bb feleven�ten�m az 1990. �vi 7. havi Metal Hammer hangpr�b�j�t, hisz az szinte t�k�letesen reprezent�lja az id�szak fontos ir�nyzatait.

Els� helyezett a Queensryche Empire albuma, mely tov�bbfolytatta azt a karriert, amit a Geoff Tate vezette csapat az Operation Mindcrime c. lemez�vel megkezdett: a progressz�v met�l st�lus�nak megalapoz�s�t.

M�sodik helyezett a Megadeth Rust In Peace lemeze, a t�k�letes progressz�v thrash lemez, mellyel Dave f�n�k megmutatta a vil�gnak, hogy van �let a Metallic�n k�v�l is.

A negyedik a Judas Priest Painkiller c. korszakalkot� albuma, mellyel a banda lerakta a modern power met�l alapjait, ekkor m�g senki nem gondolta volna , hogy j� ideig ez lesz az utols� Halforddal elk�sz�tett k�z�s album.

Az �t�dik az Extreme nev� tehets�ges amerikai hard rock csapat Pornograffiti c. lemez�vel, mely az MTV �ltal agyonj�tszott lass� ballad�ival szerzett mag�nak igazi h�rnevet, j�llehet �k t�bbek voltak, mint egy egyszer� lovemetal csapat.

A k�vetkez� a Maiden No Prayer For The Dying c. lemeze, melyben m�r megmutatkoztak a frontember �n�ll�s�gi t�rekv�sei.

Az Accept Staying A Life-ja klasszikus UDO-s Accept fel�ll�s �ltal k�sz�tett album�val, UDO ezut�n saj�t csapat�val folytatta a megszokott Accept hangz�s n�pszer�s�t�s�t.

A Slayer �s a Testament a kem�nyebb vonulatot testes�tett�k meg, a Warrant pedig a finom mel�di�kkal �tsz�tt hard rockot. Az AC/DC The Razor’s Edge c. album�val csak 11. tudott lenni, holott ez a lemez is klasszikuss� tudott v�lni.

Az utols� helyen a Stryper v�gzett, az a kereszt�ny metal banda, mely tal�n a legtehets�gesebb ilyen jelleg� rock zenekar az�ta is, k�sz�nhet�en a fog�s mel�di�knak �s az �nekes hangj�nak.

Nos, nem semmi hangpr�ba volt, l�thatjuk, a nyolcvanas �vek nagyjai mellett a hetvenes �vek szuperszt�rjai is g�zer�vel alkottak. Ekkor m�g nem lehetett tudni, hogy ezeknek a lemezeknek nagy r�sze beker�l a rock �r�ksl�gerei k�z�, s a teljes pomp�val t�nd�k�lni l�tsz� met�l-sun egy hatalmas napfogyatkoz�s el�tt �ll.

A kilencvenes �vek elej�t ezeken k�v�l h�rom met�l csapat hat�rozta meg, �k ekkorra szuperszt�r st�tuszba tudtak emelkedni. A h�rom banda a Metallica, a Guns’n’roses, �s a Dream Theater voltak. Ez a h�rom csapat a metal fejl�d�st�rt�net�nek cs�csait produk�lta ekkor megjelent lemezeivel.

A fekete album, a Use your Illusion I-II, az Images and Words megjelen�s�k �ta a felt�rekv� csapatok ihletb�zisai, olyan t�k�letes albumok, melyeket igaz�n neh�z lehetett „megfejelni”. Nem v�letlen, hogy e h�rom csapatb�l kett� k�s�bb m�r nem is volt k�pes t�lsz�rnyalni ezt a teljes�tm�nyt, a siker okozta t�lzott stresszt nem tudt�k feldolgozni a zenekari tagok, akik azt�n m�ly alkot�i v�ls�gba is ker�ltek.

Ez a v�ls�g azonban sajnos nem maradt meg mikroszinten. A met�l kialakult mozg�stere m�r nem hozott elegend� �jat, a monumentalit�st m�r nem lehetett fokozni. Az ikonn� v�lt szt�rok elt�volodtak a k�z�ns�gt�l, a zenei ipar pedig olyan munkatemp�t k�v�nt meg t�l�k, amit b�ntetlen�l nem lehetett folytatni. �j ig�nyk�nt mer�lt fel a rock eredeti emberk�zels�g�nek felt�maszt�sa, az �nmegval�s�t�si t�rekv�sek- amiket a metal sokszor fojt� k�nyszere nem hagyott kibontakozni- szabad foly�sa. A metal sebzett �ri�sk�nt m�g maga sem �rezte ideiglenes ag�ni�j�t, ann�l v�ratlanabb volt �gy annak az �llapotnak a hirtelen bek�sz�nt�se, amit az undergroundba tasz�totta az addig mainstream csapatokat.

Az �nmegvbal�s�t�si t�rekv�s, illetve a rock gy�kereihez t�rt�n� le�s�s egy olyan �j zenei st�lus l�trej�tt�t eredm�nyezte, ami az ar�namet�lt sz�m�zet�sbe k�ldte. Az �j st�lus l�trej�tt�t sokan Seattle-hez k�tik, mivel a legt�bb k�s�bbi alapbanda onnan indult ki: egy Nirvana nevezet� csapat �jszer� hangz�s� videoklipj�vel pedig elindult a grunge nev� st�lus vil�gh�d�t� �tj�ra.

A grunge-ot sokan megv�lt�k�nt �dv�z�lt�k, mely az�rt j�tt el� a gar�zsok m�ly�b�l, hogy megv�ltsa a m�r tov�bbfejl�dni k�ptelen met�lt, hogy szabad foly�st engedjen az indiv�dumnak, �s �jra emberk�zeliv� tegye a rockzen�t. �m ezek az emberek t�vedtek: a grunge j�maga sem volt m�s, mint „lecsupasz�tott” met�l, n�mi punkos l�zad�ssal �s pszichadelhi�val megf�szerezve, nem v�letlen p�ld�ul, hogy az egyik szupercsapat, a Soundgarden annyiszor hivatkozott zenei gy�kereire, a Black Sabbathra.

A met�lzen�re pedig r�k�sz�nt�tt a h�t sz�k esztend�. J�llehet, az extr�m met�l megjelen� st�lusai t�bb� kev�sb� sikeresek lettek, �s a death, valamint dark egy�ttesek is sz�p sz�mmal m�k�dtek az undergrounban, a grunge mellett megjelen� punk rock,, illetve a Body Count f�le hardcore les�p�rte a kereskedelmi sz�nt�rr�l a hagyom�nyos met�l csapatokat. A helyzetet s�lyosb�totta, hogy a met�l k�t alapcsapat�b�l, - melyek esetleg m�g k�pesek lettek volna nagyobb t�megeket megmozgatni- az Iron Maidenb�l, illetve a Judas Priestb�l is t�vozott a meghat�roz� frontember. Az amerikai hard rock csapatok f�ldbe �lltak, az eur�pai met�lband�k pedig megpr�b�ltak a megv�ltozott trendekhez igazodva arculatot v�ltani. A m�di�b�l teljesen kiszorulva Amerik�ban egyed�l tal�n csak a Pantera tudott mainstream sikereket el�rni, f�leg azut�n, hogy a Metallica ir�nyt t�vesztve alternat�v hangz�s� albumokkal kezdte bomb�zni megh�kkent rajong�t�bor�t. (a Manowar persze ekkor is sikeresen m�k�d�tt, �m ebben az id�szakban �k is csak egyetlen st�di�albummal rukkoltak ki.).

A grunge-ot azt�n a saj�t sikere vitte zs�kutc�ba: a m�dia �ltal mainstream-m� v�l� csapatok eredeti c�lja okafogyott� v�lt, a korszak jelk�pes hal�la sajn�latos m�don a grunge vez�regy�nis�g�nek Kurt Cobain-nek a t�nyleges hal�l�val k�vetkezett be. (a grunge-r�l nem �rok r�szletesebben- mivel sosem kedveltem, �s ez�rt nem is nagyon �rtek hozz�-, azt meghagyom az ezzel foglalkoz� t�rslapoknak.)

Ebben az id�szakban azt�n egy sv�d trad�cion�lis met�l csapat v�ratlanul kereskedelmi sikert aratott. 1992-t�l addigra egy �jabb fogyaszt�i nemzed�k n�tt fel, akik meglep�dve tapasztalt�k, hogy a „cip�b�mul�s „ helyett mennyivel jobb headbangelni. �rdekes m�don a sv�d Hammerfall, mely kirobbantotta a met�l resurrection-t sosem lett k�pes az igaz�n nagyok lig�j�ba jutni, j�llehet albumaik sz�p sz�mban fogynak most is. Az elfeledett met�l teh�t �jult er�vel t�rt a vil�gra, hogy bek�sz�nts�n vele az �j �vezred, �s a met�l m�sodik aranykora.