A hetvenes �vek stagn�l� gazdas�g�b�l ad�d� t�rsadalomkritik�kat megfogalmaz� punk band�k azonban csak ideig, �r�ig tudt�k kiv�ltani azt a hat�st, ami �letre h�vta �ket. A t�rsadalom egy id� ut�n rezisztenss� v�lt az �nmagukat ism�telget�, �s igaz�b�l komoly megold�si program n�lk�li punk csapatokkal szemben. Ebben a k�rnyezetben indult h�t el az a zenei megmozdul�s, mely New Wave Of British Heavy Metal n�ven vonult be a met�lt�rt�nelembe, hogy maradand� nyomokat hagyva meghat�rozza a k�vetkez� �vtized met�l zen�j�t.


1977-ben egy kan�l gy�rban tartotta meg els� pr�b�j�t az a csapat, mely a NWOBHM egyik legt�bb viszontags�gon �tment, trag�di�kkal �s fantasztikus sikerekkel tark�tott band�ja lett, a stadion-rock z�szl�viv�je, a popul�ris r�di�bar�t met�l egyik legf�bb k�pvisel�je, nev�k: Def Leppard. A Leppard deb�t�l� lemete az On Through The Night 1980-ban jelent meg, azonban hamar nyilv�nval�v� v�lt, hogy az USA-ban sikeresebbek, mint otthon a szigeteken. Nem sokkal ezut�n szerz�d�st �rtak al� az amerikai Mensch �s Burnstein menedzsment c�ggel. M�jusban a banda meg�rkezett Amerik�ba els� koncertturn�jukra, ahol a Judas Priesttel, Ted Nugenttel koncerteztek.


A Pyromania a banda aranykor�nak els� albuma m�r rendelkezett mindazokkal a jellegzetess�gekkel, melyek a zenekart �nnepelt szt�rokk� avatt�k. A fog�s mel�di�k, a remek vok�lok, az �nekelhet� refr�nek, �s nem utols�sorban a frontember karizmatikus szem�lyis�ge vil�gh�r�v� tett�k az egy�ttest. A hangz�s bombasztikus jellege pedig m�g ma, 2005-ben is meg�llja a hely�t. A sikerhez val�sz�n�leg hozz�j�rult az is, hogy nagyon j�l elegy�tett�k a dallamos, lass� sl�gereket a kem�nyebb, �m fog�s, hol szomork�s hangulat�, hol indul� jelleg� dalokkal. Hysteria c. albumuk olyan sl�gergy�jtem�ny lett, mellyel be�rt�k magukat a hard rock aranyk�nyv�be. A Women, Animal, Pour Some Sugar Me, Armageddon it, Rocket, mind-mind fantasztikus sl�gerek, bizony�tv�n azt, hogy lehet egy ig�nyes hard rock m� popul�ris is. Az album 16 milli� p�ld�nyban kelt el, a banda szuperszt�r st�tuszba emelkedett. A j�l filmezhet� megjelen�s miatt az MTV is felkapta �ket, ekkorra ez a csatorna siker egyik legf�bb let�tem�nyes�v� v�lt a zen�ben ( b�r �pp a met�l szolg�ltatott erre a meg�llap�t�sra k�s�bb ellenp�ld�t).


A Def Leppard mellett, mely els�sorban Amerik�ban volt n�pszer�, a kontinensen megjelent a heavy metal m�ig is egyik legnagyobb band�ja, az Iron Maiden. Nev�ket egy k�z�pkori vallat�eszk�zt�l k�lcs�n�zt�k, a horror ir�nti fog�konys�guk pedig a csapat emblematikus figur�j�ban, Eddie-ben is kifejez�d�tt. Persze a Maiden nem v�lt puszta horror-shock csapatt�, zen�j�k ahhoz t�l �sszetett-n�mely korszakukban egyenesen progressz�v volt-, �m a hatlamas sz�npadi show-kat �k is a t�k�lyre fejlesztett�k.(�k voltak az els�k akik koncertjeiken holografikus vet�t�seket haszn�ltak, hal�lra r�m�tve vele a k�z�ns�get.)


A zenekart Harris alap�totta, mint new-wave/punk form�ci�t. Az els� kisebb sikerek ut�n tagcser�k k�vetkeztek, a dobok m�g� 1980-ban Clive Burr �lt, Murray mell� pedig Denis Strattont szerz�dtett�k m�sodik git�rosnak. Az els� lemez meglep� siker: az angol lista 9-dik hely�re ugrott. 1980 december�ben Stratton hely�re Adrian Smith �llt. M�sodik lemez�k felv�telein�l a legend�s Martin Birch �lt a kever�asztaln�l. 1981-ben csere a frontember posztj�n is: az �j �nekes Bruce Dickinson (ex-Samson). Harmadik lemez�k megjelen�s�t k�vet�en m�r a legnagyobb heavy metal egy�ttesek k�z� sz�m�tott�k �ket., Steve Harris pedig hangszer�nek legjobbja volt a m�fajban. Clive Burr-t�l a t�lzott k�b�t�szer �s alkoholfogyaszt�s miatt 1982-ben meg kellett v�lniuk, hely�re a francia Trust egykori dobosa, Nicko McBrian ker�lt. Siker�ket els�sorban a m�fajban szokatlan zenei kreativit�suknak k�sz�nhetik. Az 1982-es The Number Of The Beast c�m� lemez�k�n az ex Samson �nekes, Bruce Dickinson vette �t az �nekesi teend�ket, ki „oper�s”, egy�ni �nek�vek st�lust teremtett.. Az ez ut�ni id�szak a misztikus t�m�k egzotikusan progressz�v id�szaka, sokak szerint a banda aranykora volt. A Powerslave, Somewhere In Time, Seventh Son Of A Seven Son ma m�r klasszikus munk�k, rengeteg fiatal csapat inspir�l� lemezei. A met�l szek�r azonban t�ls�gosan a kijel�lt csap�son tudott z�ty�gni, aminek a kilencvenes �vek elej�n Dickinson kiv�l�sa lett az eredm�nye. Term�szetesen nem lenn�nk a metal nagy cirkusz�ban, ha ezt a kiv�l�st sem k�vette volna k�s�bb a nagy reunion.


Ek�zben a met�lnak meg kellett v�vni a harc�t a k�zv�lem�nnyel is, mind Eur�p�ban, mind Amerik�ban. Olyan csoportul�sok j�ttek l�tre, melyek be akart�k tiltani az ifj�s�gra vesz�lyes zen�t- ahogy �k nevezt�k a met�lt. Szerencs�re ezek a kezdem�nyez�sek elhaltak, b�r m�g manaps�g is hallani olyan perekr�l, melyeket met�legy�ttesek ellen folytatnak zen�j�k �ll�t�lagos b�n�z�sre felbujt� jellege miatt.(Az egyik legh�resebb ilyen per a Judas Priest ellen zajlott, melynek eredm�nye precedens �rt�k� lett. A keresetet elutas�tott�k, a banda tiszta lappal folytathatta tev�kenys�g�t.)


A Saxon a Uriah Heep �s a Budgie megfelel�je volt a nyolcvanas �vekben. Kem�nyen dolgoztak, �m sosem siker�lt nekik az igaz�n els�vonalas band�k k�z� bejutniuk, tal�n csak Wheels Of Steel c. nagylemez�k megjelen�se idej�n lett erre es�ly�k. A banda k�s�bb megpr�b�lt kompromisszumokat k�tni, ami azonban a rajong�k elfordul�s�t vonta maga ut�n. Biff Byford �s csapata j� ideig elt�nt a s�llyeszt�ben, hogy azt�n az �j �vezredben f�nixk�nt felt�madva megalkoss�k �letm�v�k legd�g�sebb albumjait.


A r�di�k ebben az id�szakban olyan rockshow-kat sug�roztak, melyeket kihaszn�lva fel lehetett jutni a cs�csra. Ezt haszn�lta ki a az �ttag� Birminghami Magnum is az �r�kmozg� Bob Catley �nekessel �s a git�ros/sz�veg�r� Tony Clarcinnal. A kard �s boszork�nys�g trad�ci�j�ba �lt�ztetett zen�j�k olyan meglepet�ssl�gereket produk�lt, mint a saj�t er�b�l kiadott Storyteller’s Night.


Nem volt egy�rtelm� met�los besorol�sa annak a band�nak, mely azt�n �rdekes m�don a kompromisszum mentes met�l p�ldak�p�v� v�lt. A sebess�g-met�l alapk�veit lerak� er�tri� Motorhead n�ven v�lt ismertt�, s csup�n az�rt rakt�k �ket a met�l skatuly�ba, mert a f�n�knek, Lemmy Kilminsternek hossz� volt a haja. A Mot�rhead eredetileg Bastards, vagyis fatty�k n�ven kezdett j�tszani 1975-ben. A hetvenes �vek v�g�n Lemmy Kilmister (basszus, �nek), 'Fast' Eddie Clarke (git�r) �s Phil Taylor (dobok) felvett�k deb�t�l� albumukat, �s akkoriban ragadt r�juk a "vil�g legrosszabb band�ja" c�mke is. Lemmy, aki a brit �r-rock egyik z�szl�s�val, a Hawkwind-del is parol�zott, m�r akkor is a szc�na egyik legmark�nsabb egy�nis�g�nek sz�m�tott. A tri� nev�t a sebess�g megsz�llottjait jelent� szleng sz�b�l szerezte. A m�dia �lland� kritiz�l�sa ellen�re autentikus rock dinoszauruszok voltak a kezdetekt�l, kompromisszum mentes rock 'n' roll-lal �s sallangmentes, er�teljes sz�npadi j�t�kkal. Az 1979-es Overkill, �s Bomber lemezek meghozt�k sz�mukra azt az �tt�r�st, mely lehet�v� tette a m�ig is etalon No Sleep Till Hammersmith �l� anyag elk�sz�t�s�t. Sokan �gy tartj�k, hogy �k azok, akik �gy j�tssz�k a rock 'n' rollt, ahogyan az megsz�letett harminc �vvel ezel�tt.

A Golden Earringen k�v�l a hollandok nem nagyon j�rultak addig hozz� a rockt�rt�nelemhez. Ezuen v�ltoztatott egy Eddie Van Halen nev� �riember, j�llehet b�tyj�val egy�tt Kaliforni�ban n�tt fel. Az ottani gimiben tal�lkoztak egy David Lee Roth nev� j�k�p� sr�ccal, kivel egy sor klubkoncert ut�n beker�ltek a stadionok vil�g�ba. Az extravert�l showman, Diamind Dave, �s a brili�ns git�ros kombin�ci�ja olyan h�rn�vhez juttatta �ket, mely elegend� volt 1983-ban 1.5 milli� doll�r kassz�roz�s�hoz egy amerikai fesztiv�lon val� fell�p�s�k�rt. Kezdeti dalszerz�i gyenges�g�kre azt�n MCMLXXXIV c. lemez�k sikere szolg�lt ellenp�ld�ul, a Jump m�r teljes m�rt�kben saj�t szerzem�ny volt. �rdekess�gk�ppen, az akkori els� sz�m� git�rh�s zenekar�ban ekkor t�rt�nt az a k�s�rlet, hogy vez�rhangszerk�nt ne git�rt, hanem szintit alkalmazzanak. Roth t�voz�sa ut�n Halen remek v�laszt�ssal hozta be a band�ba az �j �nekest, az ex Montrose frontembert, Sammy Hagart, kivel az eg�sz nyolcvanas �veket v�gigj�tszott�k.


Sv�dorsz�g el�sz�r akkor j�rult hozz� a heavy metalhoz, mikor a Europe 14 orsz�gban lett els� a The Final Countdown c. dal�val. J�llehet a banda t�bb remek , git�rcentrikusabb dalokat tartalmaz� nagylemezt k�sz�tett, siker�ket nem tudt�k megism�telni.


Amerik�ban a heavy metal kiss� m�s �ton haladt, egy laz�bb, buliz�sabb megsz�lal�ssal. A Los Angeles-i M�tley Cr�e , a Quiet Riot, a Ratt, Dokken a blues alap� hard rockot egyes�tett�k a sokszor extr�m el�ad�sm�ddal �s a toxikus image-el. Term�szetesen Amerik�nak is megvoltak a maga shock rockerei: k�zt�k az els� sz�m�, Blackie Lawless �s band�ja , a WASP. Az olyan lemezc�mek, mint a F*ck Like a Beast, illetve a The Headless Children r�ir�ny�tott�k a figyelmet a l�tv�nyos horror sz�npadi show-kat el�ad� zen�szekre, ami elegend� volt az angol TOP Ten-be ker�l�shez.


A valamikori Sabbath frontember Ossy Osbourne a Sabbathb�l val� kil�p�s ut�n 6 h�napot egy hotelszob�ban t�lt�tt, pizz�n, s�r�n �s kokainon . Don Ardens l�nya, Sharon felkereste, hogy �jra "�letre keltse" Ozzy-t, �s visszahozza �t a zenei �letbe. A menedzser �sszehozta Osbourne-t Randy Rhoads git�rossal, aki az amerikai Quiet Riotban git�rozott azel�tt. Hamarosan �ssze�llt Ozzy band�ja, , nev�k Law lett, de 2 koncert ut�n ezt �tkeresztelt� Blizzard Of Ozzra. 1980-ba veszi fel a fel�ll�s az els� albumot "Blizzard Of Ozz" c�mmel. A Sabbath st�lus�t�l sokkal energikusabb zen�t j�tszottak, egy�ni felfog�s� hard rock- ot. Igaz�b�l Ozzy sz�l�lemezeit nem lehet behat�rolni, mindegyik egyedi st�lust k�pvisel. A lemez hetedik lett az angol list�kon. A koncerteken Ozzy a Sabbath h�resebb sz�mait is j�tszotta a saj�tjai mellett, �s ezt a j� szok�s�t a mai napig megtartotta. M�sodik sz�l�lemeze, a "Diary Of A Madman", azaz "Egy �r�lt Napl�ja". A banda koncertjei igaz pokoli bulik, Ozzy hamar botr�nyh�ss� v�lt. N�h�ny koncert v�g�n dar�lt h�st dob�lt a k�z�ns�gbe, b�r ezt a k�z�ns�g hamar megunta �s ezt visszadob�lt�k a sz�npadra. A legh�rhedtebb eset Iow�ban t�rt�nt, amikor valaki a k�z�ns�g k�z�l egy �l� denev�rt feldobott a sz�npadra. Ozzy nem volt teljesen j�zan addigra, azt hitte, hogy az egy m�anyag denev�r. F�lkapta, �s leharapta a fej�t. A harap�s k�zben der�lt ki hogy szerencs�tlen �llat nagyon is �l. Ozzy azonnal k�rh�zba rohant. Ez a "denev�r-harap�s" az�ta m�r olyan n�vjegy�v� v�lt, mint a tetov�l�sai. 1982-ben sz�rny� dolog �rte Ozzy-t �s csapat�t: baleset k�vetkezt�ben meghalt Rhandy Roads. Ozzy egyik legjobb bar�tj�t �s legnagyszer�bb koll�g�j�t vesztette el Rhoads szem�ly�ben, akinek nagy szerepe volt az "Ozzy- sound" kialak�t�s�ban. T�bb nagysiker� album ut�n 1991-ben j�n a "No More Tears", �s a nemzetk�zi turn� "No More Tours" c�mmel, ugyanis Ozzy bejelentette, hogy visszavonul.. 1995-ben Ozzy visszat�rt az "Ozzmosis" albummal, amin Geezer volt a vend�gzen�sz.

Amerika �s Anglia mellett azonban egy m�sik met�l nagyhatalom is kialakult, olyan band�kat adva a sz�nt�rnek, melyek szint�n st�lusalap�t�k lettek.


1983-ban alakult meg az a n�met egy�ttes, mely a heavy metalt eggyel magasabb fokozatra kapcsolva l�trehozta a speed st�lust, annak is egy dallamosabb fajt�j�t. Munk�ss�guk utat adott az eg�sz eur�pai heavy met�l fejl�d�s�nek, elv�lasztva a a tengerent�li dallamosabb floridai met�lt�l. J�llehet kiad�juk death metal-k�nt rekl�mozta �ket, az�rt t�vol �lltak �k ett�l, a szint�n 80-as �vekben kialakult extr�mebb st�lust�l. Els� albumuk, egy LP, mely r�gt�n klasszikuss� �rett, szimpl�n a csapat nev�t viselte c�mk�nt: Helloween. Ez az LP lett azt�n az alapja els� nagylemez�knek, a Walls Of Jericho-nak. Az ekkor m�g nyersebb speed metalt tartalmaz� korong az�ta is a st�lus egyik legjobbja, k�sz�nhet�en a remek zen�szeknek, �s az addig szokatlanul dinamikus �s friss hangv�telnek.


A csapat �j �nekessel, Michael Kiske-vel meger�s�tve adta ki azt�n azt a k�t soron k�vetkez� album�t, melyet csak Keeper 1 �s 2 n�ven szok�s emlegetni. Ezeken az albumokon egy�bk�nt minden megtal�lhat�, ,ami a mai neopower lemezeket jellemzi: klasszikus intro, germ�nos speedel�s, egy-k�t sl�ger, klasszikus ihlet�s� dalok komolyzenei bet�t, �s �sszetett, , epikus darab. Fantasztikus, hogy ebb�l az egy lemezb�l azt�n mennyien t�pl�lkoztak. Sajnos a lemez �ltal dikt�lt sz�nvonalat nem tudt�k tartani, a k�vetkez� album-b�r tartalmazott megasl�gereket is- el�g eklektikusra siker�lt, k�sz�nhet�en a tag- kiv�l�soknak �s a zenei ir�nyt�ved�snek. A Helloween a Pink Bubbles Go Ape bukt�ja ut�n m�g m�lyebbre ker�lt a k�vetkez� albummal, Kiske ki is sz�llt a band�b�l, hogy azt�n n�vtelen rockband�kban pr�b�lja meg �n�rv�nyes�t�s�t megval�s�tani. J�llehet, az�ta j� p�r met�l albumon vend�gszerepelt, nem vette �szre (vagy nem akarta �szre venni), hogy sikert csak ebben a m�fajban fog el�rni ( m�gha a saj�t szava szerint a „met�l kurv�j�nak” is kell lennie). A kilencvenes �vekben azt�n a Helloween t�bb tagcser�n �tjutva �j �nekessel t�madt fel hal�d� poraib�l, hogy visszat�rjenek arra az �sv�nyre, melyr�l elindultak.


Az Accept m�g a hetvenes �vekben alakult Udo Dirkschneider �nekes vezet�s�vel, hogy azt�n a nyolcvanas �vek elej�re kialakuljon az a v�djegyszer� hangz�s, amely sok tekintetben a n�met heavy metal szinonim�ja lett. Udo sz�tsmirglizett Bon Scott-hangja, a Judas Priest British Steel-korszak�t id�z� gyors, egyszer� git�rriffek, brut�lis sl�gerek, folyamatos turn�z�s: a Restless and Wild (1982) �s a Balls to the Wall (1983) album m�ig a heavy metal alaplemezei k�z� tartozik, mint ahogy a nyolcvanas �vek k�zep�n vil�gsikert induk�l�, a kor�bbiakn�l kipol�rozottabb Metal Heart. Az Accept t�rt�nete sor�n j� n�h�ny muzsikust fogyasztott el, el is t�nt, m�g a t�rp�s�tett Rob Halford-k�lsej� Udo sz�l�karriert kezdett U.D.O. n�ven, �m a kilencvenes �vek lassan meg�rlelt�k a visszat�r�st �s az Accept visszafoglalta hely�t a heavy metal Ol�mposzon.


A banda, ami soha nem alkuszik, �s nem k�vet trendeket! Az egyszer�, de d�ng�l�s riffekre �rkez� himnikus jelleg� refr�nek, a galoppoz� ritmusok egy hamburgi met�lcsapatot jel�lnek, kiknek neve az egyik legismertebb nemcsak a met�lszakm�ban, de a laikusok sz�m�ra is: ez a Running Wild. Kal�zos, katon�s image-�k j�l illeszkedett zen�j�kh�z, indul�s refr�njeiket remek�l lehet koncerteken egy�tt�nekelni. A banda f�motorja Ralf Kasparek nev� �riember , ki zsarnokk�nt uralkodva a band�ban az �ta is vask�zzel hat�rozza meg a banda v�ltani sosem akar� ir�nyvonal�t. Ennek ellen�re a csapat m�ig sikeres, j�llehet sokak szerint csup�n torz par�di�i egykori nagys�guknak.


Persze Amerik�ban sem csak hajband�k csin�lt�k a met�l zen�t, j�llehet tev�kenys�g�k egy-kett� kiv�tel�vel az�ta is csak alig b�r kit�rni az undergroundb�l. Az olyan band�k, mint az Armored Saint �s a Jag Panzer, a Virgin Steel Amerik�ban is tov�bb �polt�k a klasszikus szik�r, angolsz�sz alap� heavy-power met�l �r�ks�get. (j�llehet a Virgin Steel az�rt t�bb enn�l).


A Manowarnak azonban siker�lt, ami ezeknek a csapatoknak nem: szuperszt�r, headliner band�v� tudtak v�lni, kik az �ta is �rzik ezt a poz�ci�jukat. J�l kital�lt image-�kkel, �nekelhet�s, indul�s dalaikkal, a remek �nekessel, a j�l megkoreograf�lt sz�npadi show-val t�retlen sikereket �rtek el az�ta is. (nem sok�ra el kezdem �rni a teljes Manowar �lett�rt�netet a lap has�bjain).


Mindenk�ppen sz�t kell m�g ejteni egy sv�d fiatalemberr�l, aki Richie Blackmore alkot�i tev�kenys�g�t p�ld�nak v�ve az egyik legnagyobb met�l git�rh�ss� v�lt: Yngwie Malmsteen.
1984-ben, 21 �vesen jelentette meg az Yngwie Malmsteen's Rising Force-ot, amit ma a neoklasszikus rock alapm�vek�nt emlegetnek. Tal�n ezen az albumon elõsz�r, v�gre teljess�g�ben megmutatkozott az a klasszikusok ihlette egyedi git�rj�t�k ami m�lt�n v�lt n�vjegy�v�. A leg�g�retesebb tehets�gek k�z� sorolt�k, �v Albuma c�m, Grammy d�j nevez�s �s egy�b elismer�sek t�mege z�dult r�, jelezve: a rock vil�gnak nagyon tetszik ez a r�gi �s m�gis forradalmian �j megk�zel�t�s, hiszen ennyire mer�szen m�g senki nem �tv�zte tal�n a k�t mûfajt. Siker�t annak k�sz�nhette, hogy a modern elektronikus zen�be siker�lt �gy be�gyaznia az �vsz�dokkal ezel�tti mesterek st�lus�t, hogy az t�k�letesen beilleszkedjen az �j k�rnyezetbe. T�bb, ma m�r klasszikuss� v�lt album sz�letett kezei k�z�l, j�llehet az ut�bbi �vekben kiss� �nism�tl�v� v�lt a produkci�ja. Ennek ellen�re ott a helye a met�l pantheonban.


L�thatjuk, hogy a nyolcvanas �vek igaz�n a met�l els� aranykorszaka volt, egy olyan id�szak�, melyben azt�n a cs�csra ker�lt csapatok �nmagukat roppantott�k �ssze, ami a metal stagn�l�s�hoz vezetett majd f�l �vtizedig.


�r�somban nem sz�ltam a szint�n ezid�t�jt kialakul� thrash �s death met�l alapband�ir�l, az Exciterr�l, Metallic�r�l, Megadethr�l, Slayerr�l, Anthrax-r�l. Ezekr�l remek �tfog� munk�t tal�lhattok Hellstar koll�ga toll�b�l szint�n ezen men�pont alatt.