A 70-es �veket �gy is lehet nevezni: a git�rh�s�k �vtizede. Term�szetesen egy olyan m�faj, ahol az elektromos git�r mintegy alapvet� szubsztanci�ja a zen�nek, mindig kitermeli a maga h�s-epigonj�t, �m a git�rm�gusi st�tusz eddig az id�szakig m�g viszonylag szokatlan volt.

A Ten Years After nem v�letlen, hogy egy gyorsujj� �riember k�r� szervez�d�tt, a Woodstockn�l mag�nak ismerts�get szerz� csapat 28 maratoni amerikai turn�k�rutat csin�lt v�gig, hogy azt�n 1975-ben kimondj�k az �ment. (A nyolcvanas �vekben ugyan �ssze�lltak, de kor�bbi sikereiket m�r nem tudt�k megism�telni.).

A m�gi�t a Sabbath a met�l kell�kt�r�ba helyezte, �s a m�gi�t�l a horror sosem �llt t�vol. Ezt haszn�lta ki egy Vincent Furnier nev� �riember is, ki st�lusosan egy pap fiak�nt kezdte riogatni a nagy�rdem�t: ehhez persze sz�ks�ges volt olyan nemzed�ki rockhimnuszok t�lal�s�ra is, mint a School’s out, illetve az Elected. Az �nekes sikeresen pr�b�lta elidegen�teni a teenager koroszt�lyt sz�leik �rt�krendj�t�l, ami olyannyira siker�lt, hogy egy ideig �t tartott�k a gyermekek els� sz�m� k�zellens�g�nek. Furnier a sz�npadi show-t is �j szintre emelte: mintegy �l� szado mazo el�ad�st produk�lva v�gs�soron eljutott minden trash horror h�v� v�gs� c�lj�hoz- saj�t maga sz�npadi lefejez�s�hez. Ek�zben persze sz�lt a d�g�s hard rock, folyt a v�r, �s megjelent az a szok�s, mely k�s�bb vissza-visszak�sz�ntgetett a met�l vil�g�ban: az arcfest�s szeretete. H�s�nk persze nem is lett volna az egyik legnagyobb botr�nyh�s, ha nem egy k�z�pkori boszork�ny nev�t viselve v�lt volna vil�gh�r�v�: Alice Cooper a shock rock jeles k�pvisel�jek�nt azt�n az 1970-es �vek k�zep�t�l tetszhalott �llapotba ker�lt- mely k�sz�nhet� volt a tetemes mennyis�g� alkoholnak is- hogy azt�n a s�rj�b�l kikel� v�mp�rk�nt t�madjon fel 1989-ben Trash c. sl�gergy�jtem�ny�vel. Cooper az�ta is jelentkezget, b�r moderniz�l� t�rekv�sei �s megjelen� albumjai m�r kor�ntsem olyan sikeresek, mint 30 �vvel ezel�tt.

A met�lt azonban nem csak Amerik�ban, �s Eur�p�ban tudt�k j�tszani, Ausztr�lia is beleker�lt a f�mfoly�sba egy olyan banda r�v�n, mely cs�csra ker�l�se �ta csakis headliner-k�nt l�phet fel a fesztiv�lokon. Az AC/DC eleinte szinte csal�di v�llalkoz�sk�nt indult: Young git�ros b�tyjai Malcolm �s Angus adt�k a zenei gerincet. Mivel Ausztr�lia nem jelentett igaz�n megfelel� zenei k�rnyezetet, Angli�ba mentek a karrier �rdek�ben. J�llehet a szigeteken m�r tombolt a punk l�z, kider�lt, hogy a ausztr�lok is tudnak annyira v�rl�z�t�ak lenni, mint az �jhull�m: a gyerektermet� Angus iskol�sfi� sapk�ban �s r�vidnadr�gban t�rt�n� fell�p�sei a banda v�djegy�v� v�ltak. A bluesban gy�kerez� elektromos boogie-juk azt�n meghozta a stadion sikereket is, karrierj�ket m�g a karizmatikus frontember, Bon Scott hal�la sem tudta kett�t�rni. Albumjaikb�l manaps�g is vil�gszerte milli�k fogynak, az egy�ttes pedig dacolva az �j�t� t�rekv�sekkel, ma is v�ltozatlan lend�lettel �s hozz��ll�ssal nyomja a riffeket.

A rock nyelve mindig is az angol volt, ennek ellen�re az eur�pai met�l m�r a hetvenes �vekben is ki tudta termelni a maga nem angol anyanyelv� met�l z�szl�viv�j�t: a Scorpions j�llehet ink�bb acid jazz bandak�nt indult, az �vtized m�sodik fel�re m�r olyan megasl�ger albumokat hozott vil�gra, mint a Lovedrive, Animal Magnetism, Blackout. A Scorpions a Purple-hoz hasonl�an szint�n remek ut�degy�tteseket termelt ki: a MSG, vagy az UFO,az Electric Sun mind remek albumokat adtak a vil�gnak. A Scorpions a nyolcvanas �vekben tov�bb fejl�d�tt, kezdeti vads�gukat n�mileg finom�tva sl�gergy�rt�sba kezdtek, �s a politikai v�ltoz�sokat is remek�l meglovagolva olyan dalokat alkottak, mint a Wind Of Change.

Term�szetesen Angli�ban sem halt meg a met�l�let, melynek k�sz�nhet�en a Black Sabbath mellett megsz�lethetett az esszenci�lis heavy metal m�sik alapband�ja, a Judas Priest. Nev�ket Bob Dylan The Ballad Of Frankie Lee And Judas Priest c�m� protestsongj�b�l k�lcs�n�zt�k. A csapatot Birminghamben alap�totta Downing �s Hill. 1974-ben k�t�ttek szerz�d�st a Gull c�ggel, amely k�t, mindm�ig n�pszer� albumot jelentetett meg vel�k, a Rocka Rolla-t �s a Sad Wings Of Destiny-t, melyek m�g rockosabb jegyeket is tartalmaztak, b�r vannak olyan sz�mok ezekr�l az albumokr�l, melyek napjaink koncertjeinek is szerves r�szei. Ezut�n megkezd�d�tt a doboscser�k hossz� folyamata. J�tt �s ment Alan Moore �s Simon Phillips, �ket h�rom lemezen Les Binks k�vette. British Steel albumukkal azt�n megteremtett�k a modern heavy metal alapm�v�t, k�vetkez� lemezeikkel mindig k�pesek voltak valami �jat l�trehozni (ez a t�rekv�s nem mindig aratott sikert, Turbo. c. lemez�ket pl. t�l diszk�snak tal�lt�k a rajong�k). Nemcsak zen�j�k, de �lt�zk�d�s�k is st�lusteremt�v� v�lt, itt bizony m�r sz� sem volt hard rockos cicacuccokr�l. A banda motorja Rob Halford, ki a met�lvil�g egyik legnagyobb torka (pedig van n�h�ny), sajnos a kilencvenes �vek identit�s keres�si hull�ma �t is el�rte, melynek hat�sak�nt kiv�lt a csapatb�l, hogy azt�n a met�lra – �s a benne rejl� �zletre- jellemz� ism�telt nagy �sszeborul�snak legyen a vil�g tan�ja, de err�l k�s�bb.

Igaz, hogy hard rockosabb megk�zel�t�sben, de az Uriah Heep is �tkeres�v� v�lt a form�l�d� met�lvil�gban, sajnos az alkohol �s a szt�r�letm�d sz�tzil�lta a band�t.

Az 1970-es �vek angliai ipari stagn�l�s�ban egyre t�bb vid�ki fiatal pr�b�lt a zene �tj�n bolgogulni. A Nazareth sk�ci�b�l sz�rmazott, �s a hatvanas �vek v�g�t�l eg�szen a kilencvenes �vekig alkotott.

A popularit�sra t�rekv�s term�szetesen itt is fel�t�tte fej�t, szerencs�re ez t�bb esetben is olyan remekm�vet hozott l�tre, melyek azt�n bevonult a rockpanteonba. Meat Loaf a f�lbem�sz� dallamokat �s a Wagneri felhangokat olyan remek egyvelegg� tudta �sszegy�rni, hogy a v�gterm�k , a Bat Out Of Hell az�ta is a list�k elej�n tany�zik. Meat Loaf p�ly�ja elej�n kapcsolatba ker�lt egy amerikai git�rfenom�nnal, kinek Free For All. C. dal�t �nekelte el, hogy azt�n elv�lva egym�st�l mindketten vil�gh�rre tegyenek szert. A git�ros neve Ted Nugent volt, ki sikeresen vette fel a harcot a berobban� punk rock-kal is.

Amerika mindig vev� volt a l�tv�nyos show-kra, a cirkuszra, amit azt�n a met�l ki is szolg�lt. Az Alice Cooper-i arcfest�kes �r�ks�get felv�llalva a Kiss v�lt Amerika els�sz�m� show-met�l band�j�v�, k�sz�nhet�en a j�l kital�lt image-nek, a sexu�lis t�lf�t�tts�gnek, a pirotechnik�nak na �s persze a j� daloknak. Term�szetesen �k is megpr�b�ltak a saj�t maguk �ltal sz�kre szabott mozg�st�rben mozogni, �s egy id�re a v�djegy�kk� v�lt maszkokat is levetett�k. A fogadtat�s azonban nem volt t�l j�, ez�rt visszat�rtek a j�l bev�lt sablonokhoz. A Kiss �gy tudta �tv�zni a fog�s mel�di�kat a hard rockos szabad feelinggel �s a l�tv�nyelemekkel, hogy m�ig k�vetend� p�ld�i maradtak az ut�nuk k�vetkez� nemzed�keknek, zen�j�k t�lal�sa, az azt t�mogat� marketing pedig tananyagg� v�lt a met�liskol�kban.

A bostoni Aerosmith k�t �jj�sz�let�st �lt meg – az egyiket a drog t�pl�lta, a m�sikat a siker. A Rolling Stones-hoz hasonl�an a banda motorja az �nekes git�ros szerz�p�ros Steven Tyler (ki ir�nikus m�don egy Jagger hasonm�sk�nt indult) �s Joe Perry. �m m�g a Stones a csillog� ikrek nevet �rdemelte ki, addig az Aerosmith du� ink�bb a Toxic Twins (m�rgez� ikrek) n�ven v�lt ismertt�. Sex, drog, rock’n’roll, a fi�k komolyan vett�k ezt az �npuszt�t� hittvall�st, nem t�r�dv�n vele, meddig tarthat �gy az �let. Riff centrikus zen�j�ket remek�l oldott�k olyan sikerballad�kkal, mint a Dream On, �s a Yarbirds Train Kept A- Rollin c�m� sz�m�t is remek�l feldolgozt�k. (�rdekess�gk�ppen a nyolcvanas �vek v�g�n egy felt�rekv� amerikai csapat szint�n feldolgozta ezt a sz�mot, de m�r az Aerosmith hat�sak�nt, hogy azt�n �gy�kkal �s r�zs�kkal h�d�ts�k meg az eg�sz vil�got). A detoxik�l� okozta k�nyszerpihen� ut�n 1989-ben t�rtek visza Pump c. albumukkal, majd a Get a grip is t�bbsz�r�s platina lett, k�sz�nhet�en az MTV �ltal is felkapott Crazy c. videoklippnek.

Kanada egy olyan band�t adott a vil�gnak, mely a Yes �s a Pink Floyd nyomvonal�n egy �jfajta st�lusnak adott �letet: a heavy progressz�v rocknak. A basszusgit�ros- �nekes vezette Rush h�romtag� fel�ll�s�ban is olyan csod�latosan �sszetett zen�t produk�lt, amely hat�ssal volt a k�s�bbi progressz�v met�l st�lus kir�lyainak is a munk�ss�g�ra.

Az �r Thin Lizzy a met�l �rz�ki fajt�j�t k�vette, a folk-rockb�l �rkezve met�losabb ir�nyba fordulva. Vel�k j�tszott t�bbsz�r is Gary Moor, az �r git�ros, ki azt�n a nyolcvanas �vekben t�bb nagy siker� hard rock lemezt adott ki, miel�tt a delta blues fel� fordult.

A Deep Purple-r�l m�r esett sz�, illetve annak egyik ut�csapat�r�l a Rainbow-r�l. Azonban David Coverdale �letre h�vott egy m�sik csapatot is, a Whitesnake-t, mely a j�l kipr�b�lt erotik met�lt vitte szinte a t�k�lyig. Csapat�ban azt�n olyan, k�s�bbi szuperszt�rok is megfordultak, mint Steve Vai.

A hetvenes �vek ar�narockj�t a kisz�lesed� punk hull�m szor�totta h�tt�rbe, �m csak annyira, hogy a viszonylagos csend egy ann�l nagyobb robban�snak legyen el�k�sz�t�je.