'A Zeppelin k�l�nleges sz�nt vitt a rockba: remek�l �tv�zt�k a a pszichedeli�t a kelet miszt�rium�val �s a buja szexualit�ssal, melyr�l az �nekes, Robert Percy Plant gondoskodott. Term�szetesen a j�l kital�lt image mit sem �rt volna a tagok zen�szi kvalit�sai n�lk�l: Page iskol�t teremtett virtu�z git�rj�t�k�val, Plantet az egyik legerotikusabb hangk�nt ismerte meg a szakma, John Bonhamot csak dobkir�lyk�nt nevezt�k, �s m�g a banda „csendes embere” John Paul Jones, a basszgit�ros �s billenty�s is kiemelked� hangszeres tud�sr�l tett tanubizonys�got.
Az els� lemez siker�t egy t�bb orsz�gon �t�vel� koncertsorozattal alapozt�k meg, s az amerikai turn� is igen j�l siker�lt, melynek hat�sak�nt az amerikai lemezboltok, �s r�di�k rekl�mja nyom�n 50000 darabot jegyeztek el� az els� albumb�l. �rdekes, hogy a banda Angli�ban nem volt annyira sikeres, a menedzser is ink�bb Amerik�ban akarta eladni a zenekart, mert az ottani k�z�ns�g jobban toler�lta a hanger�t (hi�ba, a Zeppelin az�rt m�r (�s)met�l zenekar). Az els� album azt�n nagyot durrant, a Zeppelin I. volt a vil�g m�sodik platinalemeze. Ez a korong a blues alapokb�l kiindul� kem�ny zen�t tartalmazott, amelyen az�rt �rz�d�tt az �tkeres�s is. Az ir�nyad� a Good Times, Bad Times c�m� sz�m lett, m�g a koncertek �rdekess�ge a Dazed And Confused volt, amiben egy r�szt Page csell�von�val adott el� - git�rj�n. Az �rzelmes dalokban sem volt hi�ny. A Baby I''m Gonna Leave You az a sz�m, amelyben Plant legink�bb kibontakoztatta hangj�nak soksz�n�s�g�t. A j�l siker�lt album azonban csak a kezdet volt. M�g ugyanabban az �vben kij�tt a m�sodik album (melyre a 400 ezer darabos el�rendel�s minden rekordot megd�nt�tt), �s a Zeppelin a szuperszt�rok eg�re sz�llt fel.Az olyan, azonnal klasszikuss� �rett sz�mok, mint a Whole Lotta Love, Heartbreaker, Moby Dick, garant�lt�k a sikert. A harmadik lemezt�l a zenekar �j utakat kezdett keresni, s mondjuk meg �szint�n, ez nem meglep�. A Zeppelin �ppen ez�rt is v�lt az egyik legnagyobb band�v�: mindig hajtotta �ket a v�gy olyan �j utak keres�s�re, melyeket addig m�g nem fedezett fel senki. Ugyanakkor az �j hat�sokat olyan pomp�san tudt�k integr�lni hard rockos vil�gukba, hogy az �j „term�k” mindig magasabb szintre tudta emelni a r�git. 1971-ben megjelent a Led Zeppelin negyedik albuma, mely folytatta tov�bbfejl�d�st: a folkos elemek megjelen�se �jabb �rnyalatokkal gazdag�totta az am�gy sem sablonos zen�t. A t�rt�nelmi jelent�s�g� lemez megjelen�se ut�n k�t �v k�vetkezett sikeres �s hossz� turn�kkal, st�di�munk�val. V�g�l megjelent az els� �n�ll� c�mmel rendelkez� album, a Houses Of The Holy. Nyolc sz�m - nyolc st�lusv�ltozat. Ezzel a koronggal a Zeppelin bebizony�totta, hogy hatalmas zenei ter�letet k�pes �tfogni �s st�lusuk ekkor m�r nem is olyan k�nnyen behat�rolhat�. K�vetkez� lemez�kt�l kezdve azonban a kritika elp�rtolt t�l�k, pedig az 1976-ban megjelent dupla koncertalbum a "nagy napokban" k�sz�lt. Csal�di trag�di�k �s balesetek nehez�tett�k az egy�ttes munk�j�t, �gy k�vetkez� lemez�k csak 1979-ben jelent meg. A korongon - In Through The Outdoor- fellelhet� �sszetett zene csak a rajong�knak kellett .Turn� k�zben az egy�ttes nagyiv� dobosa alkoholm�rgez�s k�vetkezt�ben 1980 szeptember�ben elhunyt. Ezzel a Led Zeppelin "f�ldi" p�lyafut�sa v�get �rt - a tagok nem akart�k Bonzo n�lk�l folytatni.

Ha a Led Zeppelin a pszichedelia �s a f�ny band�ja volt, akkor a szint�n Angli�b�l sz�rmaz� Black Sabbath a s�t�t m�gia �s az okkultizmus gyermekek�nt j�tt vil�gra.Nem v�letlen a nyomott, s�t�t vil�gk�p: Birmingham prolinegyedei olyan szoci�lis h�tteret hoztak l�tre, melyb�l csak ilyen komor, elkeseredett hangulat fakadhatott. Innen azt�n egyenes �t vezetett ahhoz a fant�ziavil�ghoz, melyhez egyr�szt remek�l illeszthet� volt a „t�lalt” zene, m�sr�szt a szabad metaforiz�ci� nem volt olyannyira bonyolult, ami meghaladta volna a fi�k k�pess�geit. Az egy�ttes nev�t egy Boris Karloff filmb�l k�lcs�n�zte, zen�j�ben pedig egy olyan �j, addig sosem hallott elektromos-okkult vil�got hozott l�tre, mellyel st�lust alap�tottak. A vontatott, komor riffek, az elny�jtott dallammenetek, a sz�vegek miszt�riuma, a vontatott temp�k �s szokatlan temp�v�lt�sok egy olyan zenei st�lusnak adtak t�ptalajt, melyet m�r joggal nevezhet�nk heavy met�lnak. (Term�szetesen a doom �s stoner band�k is �ket emlegetik f� hat�sukk�nt, de a black egy�ttesek is rengeteg dolgot mer�tettek ebb�l a kiapadhatatlan forr�sb�l ). A fekete m�gia �s az �j hangv�tel r�ir�ny�totta a figyelmet a band�ra �s szerz�d�st kaptak a Vertigo-n�l, ahol 1970-ben megjelent els� lemez�k, amely a Black Sabbath nevet kapta. A kritikusok k�r�ben azonban nem ez lett a figyelemfelkelt� remekm�. M�g ugyanebben az �vben adt�k ki a Paranoid c�m� kis- �s nagylemez�ket, ami v�gleg felrep�tette �ket a vil�gh�r fel�. 1971-re m�r mindenki ismerte �ket. F�leg az USA-ban lettek nagyon n�pszer�ek. L�tv�nyos koncerteket adtak, ahol bizarr megjelen�s�kkel, vad viselked�s�kkel �s sz�vegeikkel lettek h�resek-h�rhedtek. Okkultizmusuk sokakban ellen�rz�st sz�lt, m�gis sokan k�vett�k �ket. Kiad�csere miatti hosszabb sz�nett�l eltekintve folyamatosan adt�k albumaikat �s tov�bbra is r�misztett�k a hallgat�ikat. Nyolc TOP 20-as album ut�n azonban a szem�lyes ellent�tek, �s Ozzy Osbourne alkoholf�gg�s�ge sz�tzil�lt�k a band�t. A m�lypont a 70-es �vek v�g�n j�tt el, amikor Ozzy bejelentette, hogy kiv�lik a Black Sabbath-b�l. Az egy�ttesnek azonban siker�lt �tv�szelni ezt a csap�st, �s az �j �nekes szem�ly�ben a met�lt�rt�nelem egyik legnagyszer�bb tork�t ismerhette meg a publikum. Ronnie James Dio k�t meghat�roz� egy�ttesnek is a tagja volt, az egyik a Rainbow, melyr�l m�g sz�lni fogok, a m�sik pedig az �jabb korszak�ba l�p� Black Sabbath. Az �nekes csere el�zm�nye az volt, hogy Dio kil�pett a Rainbow-b�l, mivel szerelmes ballad�k helyett egy j�val mark�nsabb zenei ir�nyvonalra k�v�nt t�rni �s k�sz�lt sz�l�lemez�nek elk�sz�t�s�re. Ekkor h�vta fel Tony Iommi, aki ki akart sz�llni a Sabbathb�l, �s sz�vesen dolgozott volna Dio-val. A dolog azonban elsikkadt, �m 6 h�nap m�lva a Black Sabbath menedzser�nek l�nya, Sharon Arden felh�vta õt, �s megk�rdezte, nem volna e kedve az Ozzyt�l megszabadult Sabbath-tal dolgozni. (Sharon k�sõbb �rdekes m�d Ozzy feles�ge lett.) Az egy�ttmûk�d�snek az Ozzy �ra ut�ni egyik legklasszikusabb lemez lett az eredm�nye, melyet a Black Sabbath - de b�tran mondhatjuk, hogy b�rmely heavy metal csapat- az�ta is k�sz�tett. A Heaven and Hell, ha lehet ezt mondani, a t�k�letes heavy met�l album. Megtal�lhat� benne minden, ami�rt a met�lt szerethetj�k. Van itt bika zakatol�s power n�ta (Neon Knights), epikus met�l alapm� (Children of the sea), basszusfutamokkal ell�tott, git�rh�pogtat�s-a Dio sz�l�albumokkal rokons�got mutat�, igazi Sabbathos sz�veg� darab (Lady Evil), a k�s�bbi Martinos �ra el�fut�rak�nt felfoghat� etalon (Heaven and hell). Tal�lunk azt�n m�g itt �jabb Dio-s rockn�t�t (Wishing Well), lassan kezd�d�, azt�n d�b�rg�v� v�l� zakatol�s powert (Die Young), road rockot (Walk Away), elm�lked�s, doomos t�telt, gy�ny�r� Dio dallamokkal �s frank� git�rsz�l�kkal (Lonely is the World). A sikeres albumot azt�n m�g egy k�vette, majd sajnos szem�lyes n�zetelt�r�sek miatt Dio kiv�lt a band�b�l �s sikeres sz�l�karrierbe kezdett.Dio kiv�l�s�val z�rzavaros id�szaka k�vetkezett a Sabbathnak, melyb�l azt�n egy szint�n fantasztikus �nekes, Tony Martin h�zta ki a „boszork�nyim�d�kat”. Martin egyike a met�l legjobb �nekeseinek, hangja egyes�ti Dio �rzelemgazdags�g�t azzal az er�vel, ami sz�ks�ges az epikus t�m�k �lvezetes kifejt�s�hez. Nem v�letlen, hogy a Tony Martinnal k�sz�tett albumok bombasztikusabb, epikusabb hangz�ssal, v�ltozatos dallamokkal �r�dtak. A szinti kicsit jobban az el�t�rbe ker�lt, a dalok pedig visszat�rtek a Dio �r�s lemezek dallamgazdags�g�hoz, �s rockosabb vil�g�hoz. A Sabbath jelenleg Csipker�zsika �lm�t alussza, n�ha felr�ppennek h�rek a r�gi Sabbath reunionj�r�l, �m erre egyre kevesebb es�ly van. Szerencs�re a banda f� motorj�nak, Tony Iomminak a napokban jelent meg �j sz�l�lemeze, mely a korhoz igaz�ott hangz�ssal �j�otta fel a Sabbath-i �r�ks�get (Fused 2005). A harmadik nagy�gy� az a banda, melynek zsenialit�sa egyed�l�ll�an szint�n zseni�lis ut�degy�ttesek l�trej�tt�hez szolg�ltatott „spirituszt”, tagjai mindannyian ter�let�k kimagasl� k�pvisel�i voltak (illetve most is azok). A banda, mely a Deep Purple nevet viseli, eleinte egyfajta angol v�lasz volt a Vanilla Fudge-ra. Els� basszusgit�rosuk �s �nekes�k hely�t Roger Glover �s Ian Piece vette �t, �gy alakult ki az a klasszikus fel�ll�s, amely felvette 1970-ben a klasszikus In Rock-ot, minden id�k egyik legnagyobb hat�s� rock/metal lemez�t. A banda er�ss�ge mindenekel�tt a tagok klasszikus k�pzetts�g�b�l ad�dott. Gillan (az �nekes) el�z� p�ly�j�hoz hasonl�an az orgonista , Jon Lord is ezen az iskol�n n�tt fel, nem v�letlen, hogy a Purple volt az els� met�l banda, mely megpr�b�lta a met�lt a szimf�nikus zen�vel f�zion�ltatni. Term�szetesen a „val�di” Purple hagz�s nem k�pzelhet� el a git�ros, Ritchie Blackmore j�t�ka n�lk�l. Ritchie a kor�bbi blues alap� git�rj�t�kkal szak�tva megpr�b�lt vissza�sni Eur�pa komolyzenei gy�kereihez- f��leg a barokk �s renesz�nsz lantmesterek munk�ihoz- �s azok �r�ks�g�t szerves r�sz�v� tette st�lus�nak, kialak�tv�n azt a neoklasszikus j�t�km�dot, mely a k�s�bbi eur�pai met�lt igaz�n megk�l�nb�ztette az amerikait�l. Var�zslatos technik�ja, felelget�s j�t�ka a billenty�vel r�sze lett annak a csod�nak, amellyel m�g nem tal�lkozott sem Eur�pa, sem Amerika. . A Purple „aranykor�t” olyan albumok jelzik, mint a a Speed King, a Fireball, a Smoke on the Water, a Lazy, a Space Truckin`, vagy a Woman from Tokyo c�m� szerzem�nyek pedig mindm�ig a rockzene cs�csait jelentik. Sajnos, a Purple-t is el�rte a supergroup-ok v�gzete: szem�lyi probl�m�k ad�dtak a zenekaron bel�l , melynek folyamodv�nyak�nt Ian �s Roger elhagyt�k a band�t. A t�voz�kat siker�lt ugyan p�tolni, �m az els� „aranykornak” v�g�rv�nyesen v�ge szakadt. Az �j tagok, David Coverdale �s Glenn Hughes szokatlan �s �j sz�nt hoztak a Purple zen�j�be: Hughes a fekete zen�k szerelmese volt, �s befoly�sa j�l hallhat� a 3. �s 4. fel�ll�s valamennyi dal�ban. Mindazon�ltal ez az �j hangz�st is magas sz�nvonalon interpret�lta a banda, azonban Blackmore elk�pzel�seinek nem felelt meg ez a funkys st�lus, �s 1975-ben angolosan (hehe) t�vozott. Az �j git�ros, Tommy Bolin eredetileg jazz zen�sz volt: ennek k�vetkezt�ben a Purple megszokott hangz�svil�ga megv�ltozott. Noha az �j album, a Come Taste The Band a maga nem�ben kit�n�en siker�lt, Bolin �s Hughes komoly drog-probl�m�kkal k�zd�ttek. A bajt az is tet�zte, hogy Coverdale �s Hughes nem igaz�n sz�velhette egym�st, rivaliz�l�suk nem tett j�t az am�gy is sz�tzil�l�d�sban l�v� csapatnak. 1976-ban Tommy Bolin tragikus k�r�lm�nyek k�z�tt, heroin-t�ladagol�s k�vetkezt�ben elhunyt. 1984-ben a banda t�rt�net�nek �j fejezete kezd�d�tt: az eredeti 2. fel�ll�s �jra �ssze�llt. Blackmore �s Gillan k�z�tt azonban a v�ltozatoss�g kedv��rt �jabb gondok akadtak (Ritchie egom�n term�szet�nek k�sz�nhet�en); ez vezetett v�g�l ennek a fel�ll�snak is a v�g�hez. 1989-ben Gillan elhagyni k�nyszer�lt a zenekart. Gillan t�voz�sa ut�n 1989-ben megjelent a Masters And Slaves az ex-Rainbow �nekessel Joe Lynn Turnerrel. 1993-ban �jra �ssze�llt a legend�s II. fel�ll�s, a pletyk�k szerint a dalokat m�r Turnerrel r�gz�tett�k, majd Gillan visszat�rte ut�n �jra felvett�k az �neks�vokat. A turn� k�zep�n Blackmore kisz�ll, a turn�n v�g�ig Joe Satriani helyettes�ette.1995-ben Ian Gillan, Glover, Lord, Paice mellett �j git�ros l�pett fel: Steve Morse, akivel az�ta is sikeresen m�k�dik a csapat. A Purple t�rt�nete azonban nem ennyire line�ris, k�sz�nhet�en a g�niusz zen�szekhez. Ritchie Blackmore elhagyv�n a funky-met�lt korszak�ba l�p� Purple-t , �j v�llalkoz�sba fogott. Maga k�r� gy�jt�tte az egy kor�bbi turn�n megismert fiatal, tehets�ges csapat, az Elf tagjait, hogy egy sz�l�lemezt k�sz�tsen, ami v�g�l Ritchie Blackmore''s Rainbow c�mmel jelent meg, s ez egyben a Rainbow zenekar megsz�let�s�t is jelentette. A kit�n� git�ros k�l�n�sen j� v�s�rt csin�lt az �nekessel. Ronnie James Dio kicsiny testm�rete ellen�re �ri�si hang birtokosa, aki mind a hard rockban megk�vetelt ord�t�sra, mind pedig az �rzelemd�s ballad�k el�nekl�s�re k�pes. A Ritchie Blackmore''s Rainbow c�m� lemez kiv�l� alkot�s lett: nagy sl�gerek, �sszetett sz�mok, prec�zen megkompon�lt m�vek egys�ge. Az LP szinte minden sz�ma nagy siker lett, a Catch The Rainbow �s a Temple Of The King a balladisztikusabb hangv�tel� dalok k�z� tartozik, m�g a 16 th Century Greensleeves �s a Still I''m Sad egy-egy feldolgoz�s. Dionak igen neh�z dolga volt, hiszen �lland�an Ian Gillan-el hasonl�tott�k �sze, a "t�rpe �ri�s" hangja azonban ki�llta a pr�b�t, egyr�szt org�numa, hangfekv�se �ltal, m�sr�szt pedig nem az ex-Deep Purple- tag, Gillan st�lus�t k�vette - mint olyan sokan a st�lusban -,hanem teljesen egy�ni utakon j�rt. Blackmore tov�bbra is hasonl�an pengetett, mint kor�bban, de sok olyan dolgot is csin�lt, amely nem volt Purple-gy�ker�. A sikeres album nyit�dala, a Man On The Silver Mountain m�g a sl�gerlist�kat is megm�szta. Azut�n ahogyan a siker j�tt, �gy mentek el a zen�szek Blackmore miatt, Dio azonban maradt. Ekkor m�g nem volt rossz a teljes tagcsere. Olyan zen�szek vettek r�szt a m�sodik album elk�sz�t�s�ben, mint Jimmy Bain �s Cozy Powell a "nyolckar�" (R.I.P). A Rising ism�t egy nagyon j�l siker�lt nagylemez lett. T�k�letes volt az �sszmunka a profi zen�szek k�z�tt. Err�l a korongr�l is lettek sl�gerlist�s dalok, mint a Tarot Woman, vagy az A Light In The Black, azonban az igaz�n nagy alkot�s, a hard rock-heavy metal �r�klist�n is el�kel� helyet foglal� elfoglal� Stargazer (A csillagokat b�mul�) volt. Ez a hossz� ballada egy�rtelm�en a k�z�pkori lovagok t�rt�netei �ltal inspir�lt Dio gondolatvil�g�nak zenei megjelen�t�se lett. Sajnos Ritchie zsarnok term�szete ism�telten �reztette hat�s�t. Megjelent ugyan egy pazar dupla koncertalbum is, de a tagok ett�l m�g nem j�ttek ki Blackmore-ral. 1978-ban elk�sz�lt a Long Live Rock and Roll, az utols� igaz�n remek, �lm�nyb�l fakad� album. A lemez igazi nagy�gy�ja a Kill The King, a mai amerikai power met�l egyik els� alapk�ve (nem v�letlen, hogy annyian feldolgozt�k, a Stratovariust�l a Primal Fearig ), illetve a Gates Of Babylon, melyet a Nemezis is remek�l feldolgozott. Ezek ut�n egy olyan ir�nyv�lt�s k�vetkezett, melyben Dio nem akart r�szt venni, szerelmes ballad�k helyett egy j�val mark�nsabb zenei ir�nyvonalra k�v�nt t�rni. Kil�pett a Rainbow-b�l, �s k�sz�lt sz�l�lemez�nek elk�sz�t�s�re. Ekkor h�vta fel Tony Iommi, aki ki akart sz�llni a Sabbathb�l, �s sz�vesen dolgozott volna Dio-val. A tov�bbiakr�l a Sabbathn�l m�r �rtam.Blackmore pedig nem vette �szre, hogy a szek�r halad�s�nak legnagyobb f�kje �ppen � maga. T�bb tagcsere is bek�vetkezett, m�g a birkat�relm�r�l h�res csod�latos dobos, Cozy Powell is t�vozott a band�b�l. Az egy�ttes a v�g�t j�rta. A helyzetet utols� lemez�k c�me is j�l t�kr�zte: Bent Out Of Shape - A form�t elvesz�ve. A Rainbow feloszlott. Blackmore �s Glover az �jraalakult Deep Purple-be mentek, ahov� 1991-ben az utols� fel�ll�s �nekese, Joe Lynn Turner is csatlakozott. Az �rdekes kevered�s eredm�nyek�nt az 1991/92-es Deep Purple turn�n minden koncert alkalm�val felhangzott: "Long Live Rock and Roll". 1996-ban Ritchie ism�t �sszetrombit�lta embereit �s a sziv�rv�ny �jb�l �letre kelt. Ez�ltal a a Stranger In Us All c�m� albummal rukkoltak el�, �m ez a fel�ll�s sem tartott sok�ig. Ritchie megundorodva a met�lszakm�t�l- ami persze j�r�szt mag�nak k�sz�nhet�- akusztikus v�llalkoz�sba fogott, melyhez partnert a feles�g�ben tal�lta meg �s t�nylegesen visszany�lva a barokk �s renesz�nsz zenei vil�ghoz az�ta megtal�lhatta saj�t �tj�t. (ilyen l�tv�nyos kivonul�st azt�n egy Michael Kiske nev� �riember k�vetett el, kir�l m�g b�ven fogok sz�lni.).