Heavy metal. : neh�z f�m. Egy st�lus, melyet lehet szeretni, �s gy�l�lni, lehet a met�lst�lusok fejedelm�nek, illetve boh�c�nak titul�lni, �m egyet nem lehet: k�z�mb�snek lenni ir�nta. M�r t�bb, mint 20 �ve a rock mostohagyermeke, mely hol kedvesebb, hol mostoh�bb elb�n�sban r�szes�lt, voltak neh�z id�szakai, �s voltak dics� �vtizedei. Mostohagyermekk�nt rengeteg ikonnak adott �letet, kik k�z�l j� n�h�nyan m�r az �gi stadionb�l (st�lusosabban a pokolb�l) tudnak egy-egy sikolyt, vagy git�rsz�l�t megereszteni a f�ldiek fel�, �m hagyat�kuk- �s ezzel szellemis�g�k- elporladt test�kkel szemben fennmaradt �s most is �l.

Mag�nak a st�lusnak a nev�t a Steppenwolf 1968-as sl�ger�b�l, a Born To Be Wild-b�l eredeztetik, az egy�tte as heavy metal kifejez�st pedig a dekadens �s k�b�t�szerf�gg�, �m zseni�lis �r� William Burrough „A csupasz eb�d” c. novell�j�b�l k�lcs�n�zte. A st�lus ekkor nyerte el kateg�ri�j�t, �m el�zm�nyei j�val kor�bbiakra ny�lnak vissza.

A met�l gy�kerei els�sorban a blues-b�l (gospellb�l), a pszichadelhikus hippi-rockb�l, a country-b�l �s a jazzb�l erednek, Eur�p�ban ehhez p�r �v m�lva a komolyzene is t�rsul egy Richie Blackmore nev� �riember r�v�n. Term�szetesen ahhoz, hogy a met�l elnyerje st�tusz�t, mint a leghangosabb rockzenei st�lus- ki kellett bontakozni annak a hangszer-technikai forradalomnak, mely azt�n alapjaiban v�ltoztatta meg a bluesrock addig nyugodtabb, elm�lked�sebb vil�g�t. Az elektromos hangszerek megjelen�se, az er�s�t�k min�l nagyobb teljes�tm�nye l�trehozta azt a speci�lis, f�mes hangz�st, mely el�sz�r k�pes volt kifejezni egy adott koroszt�ly agressz�v ellen�ll�s�t az adott �rt�krenddel szemben, m�sr�szt egyfajta adrenalinfokoz�k�nt impulzust adott a felgyorsul� vil�ggal szembeni versenyhez.. J�llehet ezen hangz�s kiterjeszt�s�ben sokan r�szt v�llaltak, a forradalom k�t kiemelked� egy�nis�g�nek neve azonban nem felejt�d�tt el az id�k folyam�n: Eric Clapton� �s Jimmy Hendrix-�.

Clapton a Yarbirds oszlopos tagjak�nt egy kem�nyebb, git�rcentrikusabb zen�t akart j�tszani, olyasmit, ami k�l�nb�z�tt a klubzen�k vil�g�t�l, ami nemcsak elgondolkodtatta az embert, de meg is dobogtatta sz�v�t. L�trej�tt a bluesrock/metal els� szupergroupja, a Cream, mely ugyan nem �lt sok�ig – a supergroup-ok �ltal�ban nem viselt�k a t�bb dud�st egy cs�rd�ban-, �m leraktak az asztalra k�t olyan albumot- Wheels of fire, �s Goodbye,- mellyel �letre h�vtak valami �jat, valamit, ami m�r t�bb volt szimpla bluesrockn�l.

Jimmy Hendrix volt az els� rockszt�r, ki egyes�tette a hard rock d�b�rg� erej�t a pszichadelhi�val �s a szex-el s, aki egy�ni git�rj�t�k�val �j min�s�get hozott l�tre, olt�rra emelv�n az �rj�ng�sig tart� virtuozit�st �s az improviz�ci� onanisztikus n�rcizmus�t. Szimpadi showman-k�nt mint�t szolg�ltatott a git�rjukat fallikus jelk�pk�nt kezel� k�s�bbi frontembereknek, a spontaneit�st pedig a m�sor szerves elem�v� tette.
�letm�ve megadta az alapj�t a k�s�bbi git�rvirtu�zoknak, a pszichadelhikus stoner band�knak, a progressz�v rock �s met�lband�knak. (Nem v�letlen, hogy a kor m�sik szupergroup-ja, a progressz�v isten Yes is f� hat�sk�nt eml�ti Hendrixet).

A k�t alap�t� �s �ltal teremtett st�lus pedig Frankensteink�nt �letre kelve saj�t t�rv�nyei szerint fejl�d�tt tov�bb. Mivel a zene egyik jellemz�je a gyors temp� �s az euforisztikus hangulati hat�s volt, nem v�letlen, hogy g�ptestbe oltott metafor�ja a motoroz�s lett. A k�s�bb jelk�pp� v�l� b�rruha is a motorosok �ltal v�lt a met�lt�bor kultikus �lt�zet�v�. Ezt a kapcsolatot haszn�lta ki a m�r eml�tett Steppenwolf is, b�rruh�juk �s a Szel�d Motorosok c. Oscar d�jas film r�ir�ny�totta a figyelmet a m�r „hivatalosan” is nevet kapott st�lusra.

Hendrix pszichadelhikus �r�ks�g�t vitte tov�bb Arthur Brown, ki Fire c. sz�m�val azt�n �rdekes m�don t�bb, mint 30 �vvel els� megjelen�se ut�n r�vidke m�sodvir�gz�s�t tudta �lni egy n�met ipari csapat , a Die Krupps �ltal. Brown kis�r�zenekar�nak orgonist�ja Vincent Crane megalak�totta a korai hetvenes �vek legnagyobb koncertband�j�t, a pszichadelhikus Atomivc Roostert.

Ebben az id�szakban j�tt l�tre azt�n a met�l h�rom legnagyobb hat�s� band�ja, a Led Zeppelin, a Black Sabbath, �s a Deep Purple, az a triumvir�tus, melyek zen�je olyan a k�s�bbi met�lband�knak, mint Gogol k�p�nyege: mindannyian onnan b�jtak el�.

A Led Zeppelin el�zm�nye mindenk�ppen a Yarbirds volt. 1966-ban egy tehets�ges git�ros Jimmy Page csatlakozott a Yardbirdsh�z, el�bb basszusgit�rosk�nt, majd ritmusgit�rosk�nt, Jeff Beck mell�. Ez a form�ci� szerepelt Antoniony Nagy�t�s c�m� filmj�ben a Stroll On c�m� dallal, melyb�l k�s�bb a The Train Kept-A-Rollin' lesz. Nem sokkal k�s�bb Jeff Beck t�voz�sa ut�n m�r Page lett a f�n�k, jellegzetes git�rj�t�ka k�s�bb a Zeppelin v�djegy�v� v�lt. A kezdetben New Yarbirds-k�nt fell�p� csapat nev�t a Who Keith Moonj�nak k�sz�nhet�en tal�lta meg, aki �gy gondolta, hogy zen�j�k �gy fog megbukni Angli�ban, mint a sz�ban forg� l�ghaj�. Hogy ez nem �gy t�rt�nt, arra egy rocklegenda szolg�l ellent�telez�s�l, egy olyan rocklegend��, mely meghat�rozta a met�l eg�sz k�s�bbi k�p�t.